Valószínűleg kevesen vannak, akik ne ettek volna balatoni nyaralásuk során a híres balatoni hekkből egy jó adag sült krumplival, esetleg kovászos uborkával.

Mi is az a hekk?

A hekk nem a szépség mintapéldánya, de hát nem is azért szeretjük. Ez a halfajta több mint másfél méteresre és 15 kilósra is megnőhet. A háta és oldala szürke, hasa inkább fehéres színű. Nagy szájában hosszú és hegyes fogak sorakoznak, melyek ragadozó életmódjáról árulkodnak.

Létezik a balatoni hekk?

Sokak úgy logikusan úgy gondolják, hogy a Balaton parti étkezőkben honnan máshonnan fognának halak, mint a magyar tengerből. Sajnos el kell oszlassuk ezt a tévhitet. Nem a balatoni víz miatt olyan finom. Ahhoz, hogy a halak egy isteni bundában, ropogósra sütve landoljanak a tányérunkon, először be kell utazniuk a fél világot. A tányérunkon hamarabb üdvözölne minket “holaval”, mint “sziával”, hiszen a balatoni hekk egy Argentínából származó hal. Nem úszva kerül ide, esetleg csak a hajóval együtt úszik a vízen, hiszen fagyasztott állapotban lépik át a határunkat. Hozzánk a fiatal példányok fej nélkül kerülnek.

Hogyan alakult ki a hekk legendája?

A “tengeri csukák” mítosza inkább egy marketingfogáshoz köthető. A 70-es évek halexportja nagy mértékben befolyásolta a hazai halállományt, halhiány alakult ki. Ekkor kezdték el hazánkba is szállítani az argentin halakat. A balatoni hekk kifejezés az parton dolgozó vendéglátósok rekláma. De mi ezt nem bánjuk, büszkén jelentjük ki, hogy a balatoni hekknek nincsen párja!

A jó áron megvásárolható és alig szálkás vízparti finomság azóta is a dobogós étel hazánkban. Köszönjük, hogy olvastál, találkozzunk legközelebb!