Kitalálod melyik halfajról beszélünk? Hát persze, hogy a kecsegéről! Ez a gyönyörű, kecses kopoltyús ugyan az egész éven át nem fogható halfajok közé tartozik, mégis érdemes vele megismerkedni - főleg azért, hogy ha véletlenül a horgodra vetné magát, gyönyörködhess benne. Ismerd meg közelebbről!

Kecsege: elegáns szépség

A kecsege az egyetlen hazai tokfélénk, rendjének legkisebb tagja. Testhossza az 1 métert is elérheti, testtömege 6-7 kilogramm is lehet, más folyóvízi halfajokhoz képest rendkívül gyorsan fejlődik. A magyar kecsegerekordot egy 7,85 kilogrammos példány tartja már több mint 10 éve!

Hasonlít egy páncélos lovaghoz: 11-17 hátvédje megnyúlt, hátrafelé irányuló hegyben végződik. Körülbelül 70 darab  oldalvértje is díszeleg rajta. Négy hosszú bajuszszála, erős mellúszója, szürkésbarna csillogása és elefántcsont színű vértjei teszik olyan különlegessé. Nehéz összetéveszteni más hazai halfajjal.

Táplálkozása

A kecsege tápláléka legfőképp csigákból, rovarlárvákból, kishalakból, növényi törmelékekből és férgekből áll, melyeket mind a mederfenékről szerzi, kifejezetten fenéklakó életmódot folytat. Tiszavirágzás során a legboldogabb: a kérészlárvák a kedvencei a menün.

Hol találkozhatsz vele?

Hazánkban a Duna, a Dráva és a Tisza teljes hazai szakaszán, a Rába és az Ipoly alsó szakaszán, valamint a Mosoni-Dunában, a Murában, a Szamosban, a Bodrogban, a Berettyóban, a Marosban, a Hármas-, a Kettős- és a Sebes-Körösben is előfordul. A nagyobb folyók márnazónájának mélyebb területét kedveli, de a dévérzóna felső régiójában is gyakori.

Egykor még május-júniusi tilalmi időn túl bármikor fogható volt, napjainkban azonban nem horgászhatunk rá célzottan.